Valami állandó prédának szánt
  Parányi állat vagyok
  Akárhányszor megsebeznek
  Hazaküldenek a fészekbe
  Véresen
  
  Én maradok.
  
  A legnagyobb bolond lehetek
  Hibás csavar az élet gépezetében
  Nincs más lény aki
  Becsülné
  Az életét
  Magát
  Ellenségét
  És újra meg újra mégis
  Az ellenség útjában marad
  
  Én maradok.
  
  Én már nem becsülöm
  Az ellenséget
  A fészket
  A fát
  A prédát.
  
  Várok
  
  Választási lehetőség nélkül is
  Megtagadom fenyegetését
  Nem adhatja ezt a babát
  A Halál kezébe.
  
  
  ( forrás: Laura Palmer naplója, 1988. január 7. )