Nem vált meg téged, amit mások írtak,
  akikhez rettegésedben fohászkodsz,
  ők nem te vagy, mély labirintusához
  láncolva saját bolyongásaidnak.
  Nem válthat meg Jézus haláltusája,
  se Szókratészé, se a rendületlen
  arany Szidhartha, ama régi kertben
  napnyugtakor a halálára várva.
  Porrá lesz az az írás is, amelyen
  most dolgozol, porrá lesz ajkadon
  a szó is. Hádészben nincs irgalom, 
 és Isten éjszakája véghetetlen.
  Anyagod az idő, a szakadatlan.
  Az vagy, ami ő, minden pillanatban.